HŐSZIVATTYÚ - Hőszivattyú - Költségkímélő, környezetbarát fűtés és hűtés

HŐSZIVATTYÚ

KAPCSOLATFELVÉTEL, ÁRAJÁNLATKÉRÉS

A hőszivattyú a talajban, a környezetben tárolt energiát hasznosítja. A talaj elnyeli a napsugarakat, hőmérséklete hazánkban 7 és 18 °C között marad egész évben.

Üzemeltetése nincs sem időjáráshoz, sem napszakhoz kötve, és a hőszivattyú rendszer egyaránt használható fűtésre, használati meleg víz előállítására, vagy a folyamatot megfordítva hűtésre is.

A szénmonoxid mérgezés vagy a robbanás veszélye nem fenyeget, és a hőszivattyú rendszer semmilyen formában nem szennyezi a környezetet, nem bocsát ki sem gázt, sem füstöt, sem kormot, sem egyéb káros anyagot.

A hőszivattyú kiküszöböli a folyamatosan növekvő energiaárak okozta kockázatokat és terhelést, valamint javítja a tervezhetőséget is.

A hőszivattyú működési elve:

A hőszivattyú a munkaközeg keringetésével, elpárologtatásával és lecsapatásával (lekondenzálásával) nyeri ki a hőt a környezetből.

A gáz halmazállapotú munkaközeget egy kompresszor összesűríti, ami által az felmelegszik, és a kondenzátorban, amely egy hőcserélő, átadja a hőjét a fűtésrendszerben keringő fűtőfolyadéknak, ami által újra lehűl, és lecsapódik. A lecsapódott munkaközeg ezután egy nyomáscsökkentőn keresztül az elpárologtatóba, egy másik hőcserélőbe kerül, ahol elpárolog, és eközben hőt vesz fel a környezetéből. Innen a munkaközeg visszakerül a kompresszorba, és kezdődik a folyamat elölről.

A legelterjedtebb hőszivattyús rendszerek hőforrásuk szerint csoportosítva az alábbiak:

Talajkollektoros hőszivattyú

A talajkollektoros hőszivattyú esetén az elpárologtató csőrendszer horizontálisan, a talajszint alatt 1-2 méter mélyen kerül elhelyezésre a fűtendő terület ~1,5 - 3-szorosának megfelelő területen. Ez általában engedélyeztetést nem igényel, azonban a helyigénye jelentős, és sem épület, sem mélyebb gyökérzetű növényzet nem telepíthető fölé. A talajkollektoros hőszivattyú által elérhető hőteljesítmény 15-30 W/m² körül várható.

Talajszondás hőszivattyú

A talajszondás hőszivattyú esetében vertikálisan, 50-100 méter mélyre lefúrt szondák végzik az elpárologtatást. Az ilyen (20 méternél mélyebb) fúrások engedélykötelesek. A talajszondás hőszivattyú teljesítménye talajminőségtől függ, de átlagosan 50 W/m-rel lehet kalkulálni.

Természetes vizes hőszivattyú

A tavak, patakok, folyók vizébe, vagy kútba (talajvízbe) helyezett elpárologtatóval kinyerhetjük a bennük elraktározott hőenergiát (zárt rendszer), vagy - megfelelő szűrés mellett - használhatjuk magát a természetes vizet is közvetítő közegnek (nyílt rendszer). A természetes vizes hőszivattyú rendszerek alkalmazása nyilván feltételezi a természetes víz rendelkezésre állását, és a kiépítésük költsége általában magasabb a többi hőszivattyú rendszeréhez képest (kútfúrás, szűrőrendszer, stb...).

Levegős hőszivattyú

A levegős hőszivattyú rendszer a kültéri levegő energiáját nyeri ki az elpárologtatóval, és mivel ez a leghidegebb időszakokban, a legnagyobb fűtési teljesítmény igény idején a legalacsonyabb, inkább kiegészítő fűtőrendszernek alkalmas. Telepítése azonban gyorsabb és egyszerűbb a többi hőszivattyú rendszerhez viszonyítva, valamint a beruházás költsége is alacsonyabb.

A hőszivattyú rendszerek hatékonysága:

A jósági tényező, vagy COP megmutatja, hogy 1 KW villamos energiával mekkora fűtési energiát tudunk előállítani.

A talajszondás és a talajkollektoros hőszivattyú rendszerek esetében a COP érték 4,5 - 5 körüli, ez azt jelenti, hogy az üzemeltetésükhöz felhasznált villamos energia 450 - 500%-ának megfelelő mennyiségű fűtési energiát állítanak elő.

A természetes vizes hőszivattyú rendszerek ennél magasabb hatékonyságra képesek, a levegős hőszivattyú rendszerekkel azonban csak ennél jelentősen alacsonyabb COP értékeket érhetünk el.

A hőszivattyú általában 45-50 °C fokos vizet állít elő, amely fal-, mennyezet-, padlófűtéshez megfelelő hőmérséklet. A fűtéshez a fűtendő légtérhez túlméretezett lapradiátorok is használhatók lennének, azonban ezek a hűtésre nem alkalmasak.

A hőszivattyú üzemeltetése elektromos árammal történik, ezáltal a villanyszámla megemelkedik, körülbelül a gázszámla csökkenés értékének 30 - 40%-ával, a hagyományos fűtési módokhoz viszonyítva így összességében körülbelül 50% megtakarítás várható.

Egy családi ház esetében a geotermikus hőszivattyú rendszer kivitelezési költsége általában ~2 és ~8 millió forint között alakul, a beruházás megtérülési ideje pedig hozzávetőlegesen 7-8 év.

Társasház, irodaház, ipari, vagy egyéb nagyobb létesítmény hőszivattyú rendszerrel történő felszerelése esetén a megtérülési idő ennél jelentősen alacsonyabb is lehet.

Állunk ügyfeleink szíves rendelkezésére hőszivattyú rendszer tervezés, engedélyeztetés, kivitelezés, vagy akár projekt menedzsment szolgáltatásunkkal.

Ne feledje, mi mindig készséggel állunk szíves rendelkezésére!
Amennyiben

• kérdése merült fel,
• segítségre van szüksége,
• árajánlatot szeretne kérni,
• vagy csak megosztaná velünk észrevételét, megjegyzését,

vegye fel velünk a kapcsolatot elérhetőségeinken, vagy a KAPCSOLAT menüpont alatt található kapcsolatfelvételi űrlap segítségével!